1 dolgot látni kell a gazdaságban is: minden közös tulajdon esetében közösen osztozunk a nyereségen és a veszteségen is. Az állam mindannyiunk közös tulajdona. Ha nyereséges, a nyereségen osztozunk, ha veszteséges, akkor együtt fizetjük az életbenntartásához szükséges hitelek költségeit, hiszen egy ország csődje azonnal több millió éhező munkanélkülit jelent. Sokak - közöttük Magyarország szerencséje is - hogy más nemzetek (piacok) érdeke sem az, hogy ennyi fogyasztót elveszítsenek, hanem éppen ellenkezőleg: újabb és újabb szereplőket szeretnének bevonni a gazdasági körfolyamatokba, a jelenlegiek mellé. 

Egy egyszerű törvény megváltoztatásával nyereségessé lehet tenni a nemzeti gazdálkodás rendszerét (emlékszünk? KÖZÖS államháztartás). A pénzteremtés joga csak a közös tulajdonú intézményben szolgálja a közös célokat. Magántulajdonban magánérdekeket szolgál, ez nyilvánvaló mindannyiunk számára: az én cégem nekem termeli a hasznot. 

1. lépés: 

Törvényileg, rendeleti szinten szabályozni kell a pénzteremtés helyét úgy, hogy lépésről lépésre - de még inkább azonnal - 100%-ra kell emelni a törvényben rögzített kötelező tartalékráta mértékét a látraszóló betétekre. Amennyiben a kereskedelmi bankok nem tudnak eleget tenni a hiteleik megbolygatása nélkül ennek a kötelezettségüknek, akkor egyéb monetáris eszközökkel meg kell teremteni a jelenlegi pénz/hitel állomány szintentartását a gazdaságban (pl: jegybanki pénzteremtéssel, mely teremtett pénzt az ÁLLAM azonnal kölcsön adhat a banknak). 

Lássuk meg, hogy ebben az esetben nem új pénz keletkezik a gazdaságban, csak annyi történik, hogy a bank most mát kölcsön kapja azt a pénzt az államtól, amit eddig maga teremtett meg a maga hasznára. 

Mondanom sem kell, hogy az így szerzett állami kamatbevétel mindannyiunk HASZNA, mely idővel akár egyes Adó nemeket is kiválthat. Ez az egyszerű rendeletmódosítás egy teljes új pályán indítja el a gazdasági spirált.