Gazda(g)ság

Bokros Lajos - TV2 Mokka 2009. március 11. from Karoly Budai on Vimeo.

Részlet, Bokros Lajos Élet és Irodalomban megjelent publikációjából:

A képviseleti demokrácia gyengepontja, avagy a szavazatok ára:

"2007 és 2008 folyamán számtalan szakmai és közéleti előadásomban, nyilvános megszólalásomban elmondtam, hogy legalább öt fontos területen van szükség a reformok kritikus tömegére. Ha úgy tetszik, akkor fontossági sorrendben ezek a területek az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjrendszer, a közigazgatás és a közteherviselés (adózás).

Gyakran váltott ki vitát a javaslat látszólag nagyravágyó jellege, ami a gyakorlati megvalósíthatóság szempontjából a csekély esély hátrányával jár. Mind kormányzati, mind pedig szakmai körökben szokás volt felhozni azt, hogy a tapasztalat szerint a legerősebb és leginkább elkötelezett kormányok is legfeljebb csak egyetlen reform bevezetésére képesek egy hivatali ciklus alatt. Eme nézet szerint teljesen hiábavaló átfogó reformterveket szövögetni, hiszen azok megvalósítási esélye úgyis nulla.

Válság közben, alternatív kilábalási programok teljes hiányában, talán épp most van itt az ideje ezzel a tehetetlenséget palástoló illúzióval leszámolni. Ez az álláspont ugyanis nem is olyan burkoltan abból indul ki, hogy a reform mindig népszerűtlen, demokráciában ezért csakis a nép félrevezetése, megtévesztése, vagy éppen megvesztegetése esetén van mód bármiféle reformot bevezetni."

Az "ingyen osztogatás", mint Gazdaságpolitikai csapda:

"A költségvetésen keresztüli jövedelem-újraelosztás mértéke hazánkban rendszerint eléri, sőt meghaladja a bruttó hazai termék 50%-át, ami valóban skandináv mértékű, világviszonylatban is kimagasló érték. Ez önmagában is gátja a gazdasági növekedésnek, méghozzá a költségvetés mindkét oldalán. A bevételek túlzott volta, az általános túladóztatás növekedést fékező hatása nyilvánvaló, hiszen a hivatalos gazdaság legális, (megfigyelt és jelentett, recorded and reported) adózott többletteljesítménye ennek nyomán elmarad.

Nálunk nemcsak az a probléma, hogy az adók és járulékok összességében legalább a 40%-át elviszik az ún. elsődleges jövedelemtulajdonosok - vállalatok, lakosság - jövedelmének, hanem az is, hogy a lakossági elvonás határrátája, az adóék (tax wedge) maximuma körülbelül 67%, vagyis mindenhárom forint határjövedelemből kettőt elvon a költségvetés.¹⁰ Ez bizony igen erősen teljesítmény-visszafogó hatású. De az államháztartás kiadási oldalán is megjelenik a növekedési ellenhatás, mert a költségvetési kiadásoknak még a termelési (hát még a fogyasztói) támogatások területén is az a természetük, hogy rontják, semmint növelik a gazdasági hatékonyságot."

http://www.es.hu/index.php?view=doc;21945

1 dolgot látni kell a gazdaságban is: minden közös tulajdon esetében közösen osztozunk a nyereségen és a veszteségen is. Az állam mindannyiunk közös tulajdona. Ha nyereséges, a nyereségen osztozunk, ha veszteséges, akkor együtt fizetjük az életbenntartásához szükséges hitelek költségeit, hiszen egy ország csődje azonnal több millió éhező munkanélkülit jelent. Sokak - közöttük Magyarország szerencséje is - hogy más nemzetek (piacok) érdeke sem az, hogy ennyi fogyasztót elveszítsenek, hanem éppen ellenkezőleg: újabb és újabb szereplőket szeretnének bevonni a gazdasági körfolyamatokba, a jelenlegiek mellé. 

Egy egyszerű törvény megváltoztatásával nyereségessé lehet tenni a nemzeti gazdálkodás rendszerét (emlékszünk? KÖZÖS államháztartás). A pénzteremtés joga csak a közös tulajdonú intézményben szolgálja a közös célokat. Magántulajdonban magánérdekeket szolgál, ez nyilvánvaló mindannyiunk számára: az én cégem nekem termeli a hasznot. 

1. lépés: 

Törvényileg, rendeleti szinten szabályozni kell a pénzteremtés helyét úgy, hogy lépésről lépésre - de még inkább azonnal - 100%-ra kell emelni a törvényben rögzített kötelező tartalékráta mértékét a látraszóló betétekre. Amennyiben a kereskedelmi bankok nem tudnak eleget tenni a hiteleik megbolygatása nélkül ennek a kötelezettségüknek, akkor egyéb monetáris eszközökkel meg kell teremteni a jelenlegi pénz/hitel állomány szintentartását a gazdaságban (pl: jegybanki pénzteremtéssel, mely teremtett pénzt az ÁLLAM azonnal kölcsön adhat a banknak). 

Lássuk meg, hogy ebben az esetben nem új pénz keletkezik a gazdaságban, csak annyi történik, hogy a bank most mát kölcsön kapja azt a pénzt az államtól, amit eddig maga teremtett meg a maga hasznára. 

Mondanom sem kell, hogy az így szerzett állami kamatbevétel mindannyiunk HASZNA, mely idővel akár egyes Adó nemeket is kiválthat. Ez az egyszerű rendeletmódosítás egy teljes új pályán indítja el a gazdasági spirált.